Strict Standards: Only variables should be assigned by reference in /home/csabaviv/public_html/plugins/content/jp_bookmark/jp_bookmark.php on line 418

Strict Standards: Only variables should be assigned by reference in /home/csabaviv/public_html/plugins/content/jp_bookmark/jp_bookmark.php on line 421

A vívásról- egy kis történelem

IWIWTwitterFacebookMyspace bookmark

 

 

A vívás technikai jellegű küzdősport melynek Magyarországon is óriási hagyományai vannak. Eredete tulajdonképpen az ókorig visszakövethető, hiszen már a római gladiátorok is szervezett keretek között készültek fel a viadalokra a gladiátor képzőkben, és fegyvereik között több fajta kard is megtalálható volt.

A középkorban a kardforgatás kiváltsága a nemeseké volt, párosulva a lovagi eszmény és világkép gondolatkörével. A lovagi tornákon, miután a küzdő felek a lovakról a földre kerültek gyakran folytatták karddal a harcot. Itt már megjelenik a küzdelem sport jellege is, hiszen ezek a tornák már gyakran komolyabb sérülés nélkül zajlottak le, a cél a dicsőség, a győzelem, és nem az ellenfél megsemmisítése volt.

A vívás mint sportág kialakulásának ideje a reneszánszra tehető. Kezdetben Itália, majd Franciaország a vívás központi terepe, és e két országban dolgozzák ki a mozgás kereteit, szabályrendszerét. A vívás elterjedését segíti az ekkoriban egész Európában elterjedő párbaj kultusz is.

Magyarországon a sportszerű vívás gróf Széchenyi István és báró Wesselényi Miklós tevékenysége nyomán a 19. század elején vált népszerűvé. Az első intézménye az 1825-ben létrejött Pesti Nemzeti Vívóintézet volt. Az iskolát Széchenyi javasolta, de gróf Keglevich István kezdeményezte. Az első vívóakadémiák Pesten az 1850-es években jöttek létre, majd később a megalakuló tornaegyletek is felvették a programjukba a vívást. Az első országos vívóversenyt 1895-ben rendezték meg.

A sportág 1896-óta minden olimpián szerepel, változó programmal. A magyar vívás mindig is jelentős szereplője volt a világ és Európa vívóéletének. Magyarország leg sikeresebb olimpiai sportága, kardvívásban a magyarok gyakorlatilag évtizedekig verhetetlenek voltak, de a másik két fegyvernemben is, a tőrben és a párbajtőrben egyaránt értünk el szép sikereket. A teljesség igénye nélkül a magyar vívósport nagyjai:Fuchs Jenő, Kabos Endre, Gerevich Aladár, Kovács Pál, Kárpáti Rudolf, Szabó Bence, Schmitt Pál, Kulcsár Győző, Tordasi Ildikó, Nagy Tímea ...és a sort még nagyon sokáig folytathatnánk.

 

Békéscsaba város lakossága mindig is a sportszerető embereiről volt híres. Számtalan sportoló képviselte a várost, és Magyarországot megannyi világversenyen, így több olimpián is. A rengeteg sportág között a vívásnak komoly hagyományai vannak a városban. A helyi vívóklub évtizedek óta a vidéki utánpótlás egyik kiemelt bázisa. Több korosztályos válogatott, válogatott kerettag, felnőtt válogatott sportoló sikere jelzi az itt folyó munka minőségét, az itt dolgozó emberek felkészültségét.Tóth Hajnalka, Tóth Annamária, Bohus Anett, Bohus Sára, Bohus Réka, Puju Robin és sok csabai vívó számtalan sikere jól pédázza egy eredményes klub működését.

A vívást mindkét nem képviselői művelhetik a fent említett három fegyvernemben, melyek közül a kard elsősorban vágó-, a tőr és a párbajtőr kizárólag szúrófegyver. A vívás tanulásának elkezdése nem korhoz kötött. Kisgyermekkorban is tanulható, de nem késő akár felnőtt fejjel, a sport öröméért, a mozgás élményért elkezdeni. Szabályai nem bonyolultabbak más sportágénál, emellett igazi egyéni küzdősport, ahol a gyorsaság, az állóképesség, a magas fokú koncentráció egyaránt kiemelkedő szerepet játszik.

 

Támogatók